Nagy önuralom kellett, hogy ne kövessem Vivit a paramán mögé. Valahogy jobban tetszett Viviana, amíg nem volt rajta semmi a taláromon kívül. Most meg az a farmer, meg a poló, hát soha nem szerettem, ha egy nő túl öltözött volt. De mivel most hárman voltunk a helyiségben, elfért rajta az a pár anyag darab.
- Hát, ha egyszóban megfelel, akkor a nagyanyja - válaszoltam váll vonás kíséretében, majd felpattantam az ágyról, ahogy Viviananak száguldott egy fésű. Valahol megértettem Destinyt is, de Vivinek igaza volt. Mindenki tudja, hogy a húgom valóban az, aminek sokan nevezik. - Ne nevezd az ő jelentlétében ribancnak. Kérlek - suttogtam Viviana hajába, majd Destinyhez léptem és egy intő pillantást küldtem felé. Nem hiányzik, hogy a három perccel ezelőtt feltámasztott szerelmemet rögtön visszajuttassa a sírba.
- Gondolom emlékszel Zoe egyik pasi jelöltjére, Darren Wellesre. Ő volt a vámpír, aki anyáddal is fetrengett egy időben. A lényeg, hogy Damon Welles lánya. Így lehet köze Zoehoz - magyaráztam gyorsan Viviananak.
- Destiny, vegyél vissza, nem akarom, hogy bárkinek baja essen a ma este folyamán. Rendben? Én nem bántalak téged, te nem bántod Vivit - fordultam vissza rövid fenyegeteséem után Vivianahoz.
- Újra itt vagyunk a Mardekárban. És képzeld, visszakaptam a saját szobámat! Ráadásul, most teljesen egyedül alszom benne - nyaltam meg aljó ajkam, majd vetettem egy kihívó pillantást Vivianara.
- Egyébként kíváncsi lennék, most mi a legfőbb vágyam, mert ha ez teljesült, már nem tudom mit szeretnék még. - Tudod melyik bájitallal tudtunk feléleszteni? Amelyikkel régen anyámék is ügyködtek. Élet Elixír ala Nathaniel Hemsworth. Egyébként fel kellene venned neked is anyád nevét. Nem lenne okos dolog, ha mindenki rájönne, hogy az egész iskolában a névrokonaink serlegei vannak kiállítva - mondtam vigyorogva.
- Mennyit éltél még utánam? Hm? Milyen hírek keringtek, miután meghaltam? Destiny, te mit hallottál, hogy haltam meg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése